Gerény, görögkatolikus templom

Az egykori Gerény település ma Ungvár keleti részét képezi, 1366-tól lett a Druget család fészke. A templom Kárpátalja egyik legnevezetesebb középkori műemléke.
Jelenleg három téregységből áll: a téglalap alaprajzú hajóból, az egykor kör alaprajzú keleti részből, amelynek nyugati részét lebontották a szentéllyé alakítás során, és a mindkét épületrészhez kapcsolódó sekrestyéből az északi oldalon.

Az egykori rotunda kívül kör alaprajzú, melynek falába jelenleg öt, eredetileg nyilván hat félköríves fülke mélyedt, amelyeket félkupolák fednek. 
A hajód déli falán három ablak nyílik, a templom kapui a déli és a nyugati oldalon találhatók.

A rotunda datálása vitatott, többen XI. századi eredetet valószínűsítettek, mások XII. századi keltezést javasoltak. Gerényt a Kiszombor-Karcsa-Kolozsmonostor csoport tagjaként, a hatkaréjos rotundák között is vizsgálják. A legvalószínűbb, hogy a rotunda keltezése arra az időre tehető, amikor az Abák tevékenykedtek (1279-1317). De elképzelhető az is, hogy ekkor csak egy nagyobb átalakítás történt, és maga a rotunda már a XII. században állt.

A templom nemcsak építészetileg értékes, a rotundát és a hosszház keleti falát borító falképek is páratlanul értékesek. 
A legkorábbi periódus XIV. század eleji, szoros rokonságban a Lónya-Palágykomoróc-Laskod emlékcsoporttal. A fő periódus a XIV. század közepére keltezhető: Jézus életének jelenetei, Maiestas Domini, Trónoló Mária, szentek önálló képei.

A hajóban a diadalív két oldalán: Angyali üdvözlet, Köpenyes Mária és Keresztrefeszítés-ábrázolások láthatók – ezek a XV. századból származnak. A diadalív falképeit erősen átfestették, különösen a köpenyes Mária képet.
A templom további kutatása adhat választ a keltezési kérdésekre, a falképek szakszerű restaurálása is fontos feladata a jövőnek.